Az alábbi idézetek a Magyar
Néprajzi Lexikon-ból valók:
cigányzene
cigányzenészek – elsősorban városi
cigányzenészek – által játszott zene Mo.-on. Ez a zene azonban nem cigány (s ezért
szigorúan megkülönböztetendő a cigány
népzenétől), hanem zömében a 19. sz.-ban keletkezett magyar népies műzene
(→ verbunk, → magyar nóta, → csárdás), amelyhez
tekintélyes mennyiségű nemzetközi szórakoztató zene is társul. …..A cigányzene
fejlődése tetőpontját a múlt századi magyar polgári ízlés hatása alatt városokban
érte el. Abban a környezetben ragadt rá a helytelen cigányzene név is; ami
azonban egyáltalán nem vonatkozik az ugyancsak javarészt cigányzenészek által
megőrzött →hangszeres
népzenére. – Irod. Bartók Béla: Cigányzene? Magyar zene?
(Ethn., 1931); Sárosi Bálint:
Cigányzene... (Bp., 1971).
hangszeres népzene
szűkebb értelemben olyan hangszeren játszott
népzene, amelynek nincs szövege, hanem kizárólag hangszeres előadásra való…. A
magyar hangszeres népzenének abban az állapotában, ahogy azt századunkban
megfigyelhettük, két nagy rétegét lehet világosan megkülönböztetni. Egyik
rétegnek amatőr vagy legfeljebb félhivatásos parasztok a művelői, a másik
rétegé túlnyomó részben félhivatásos vagy hivatásos cigányzenészek. A
parasztzenészek (a pásztorokat is közéjük sorolva) általában a régebbi
hagyomány képviselői, ők a szorosabb értelemben vett népi hangszerek – a → citera, → duda, → furulya, → tekerő stb. – művelői. .... A népi
hangszereken hagyományosan játszó parasztok száma erősen megfogyatkozott;
ilyenek többnyire már csak önmaguknak és legszűkebb környezetüknek zenélnek. –
A hangszeres hagyomány aktív őrzői és művelői ma – nagy általánosságban szólva
– a cigányzenészek. Ők a hagyomány keretei közt a kiöregedett paraszti
hangszeres zene mellett az időszerűt, az általában rangosnak elfogadott
hangszeres népzenét képviselik. ….Irod. Hoerburger, F.: Musica
vulgaria (Erlangen, 1966).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése